Üdvözöljük az Erdélyi szálláshely weboldalán!

 


 

 


Település:

Kategória:




Kiss Panzió - Sepsiszentkirály




Margit Panzió - Szováta




Vártető panzió - Tusnádfürdő




Csatári Panzió - Parajd




Családi Kulcsosház - Marosfő





=

 

Segesvár
Ahogy Brassó felől a Küküllő széles völgyébe vezet az út, hirtelen, két domb közt elénk tárul, középkori pompájában, Segesvár. E gyönyörű város több-ezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttéléséről árulkodik. Németül Schäßburg, románul Sighisoara, Segesvár egy festői középkori vár. A vár és a város a középkorban született. „Castrum Sex“ néven szerepelt az első feljegyzésekben, majd 1435-ben már „Sighisoara“ nevet viselte. A város környékén végzett történelmi ásatások során, rengeteg, a helybeliek által használt, kő-, bronz- és vasszerszám került a felszínre.

A Felsőváros sötét falai, méltóságteljes tornyai és színes házai váratlanul bukkannak fel az utazók szeme előtt, mély benyomást hagyva bennük. A szűk utcákon, ódon mintha megállt volna az idő. A környék már a bronzkor óta lakott volt, s a szkíta és kelta vándorlás is érintette. A rómaiak idejében a város helyén a Stenarum telep feküdt, az egyik közeli hegyen pedig a kisázsiai XIII. Gemina légióhoz tartozó katonáknak erőd is épült. Mai nevét a magyaroktól (kézdi székelyektől) kapta, a közelben a Küküllőbe torkolló Seges (rom. Şaieş) folyócskáról, illetve a dombos-erdős tájról, minthogy a régi magyar seg térszínforma-név ”erdős hegy”-et jelent (1280: castrum Sex, 1301: Segusvar, ill. a folyó: 1301: Sugus, 1349: Segusd), amely elnevezést a később betelepülő szászok és románok is átvettek.

A város jelentősége a Flandriából származó "szászokkal" kezdődik, jó fekvésének és szorgos lakóinak köszönhetően rohamosan növekedett. 1376-ban már város. E század végére a mai Alsóváros fölé magasodó (72 m) egész várhegyet már megerősítették; a védőfalak összes hossza 930 m, és 14 torony őrzi, amelyeket más-más céh épített és tartozott védeni. Ez a bezártság okozta azt is, hogy hamar felfelé kezdtek terjeszkedni, beépítve a tetőtereket is, így keletkeztek a furcsa formájú magas padlásszobák. A meredek hegyen épen megmaradt Felsőváros (fellegvár) ódon épületeivel (pl. a Szt. Miklós-templom 1499 - 1525, gimnázium, a kolostortemplom), a csipkés bástyáival, kapuival, s különösképp a híres Óratoronnyal, meg az iskolához vezető fedett lépcsővel egy középkori német város képét mutatja, amelyet a német reneszánsz ízlésű díszes egykori vármegyeház és az épületeket környező ligetek még festőibbé és az országban is páratlanná tesznek.

A középkor végéig a vár volt a város központja, később azonban a tövében épült Alsóváros egyre nagyobb szerephez jutott, rendezettebbé vált, s bár a XVII - XIX. századi polgári fejlődés folyamán olyan épületek is elpusztultak, mint az Ötvösök tornya, vagy a Castaldo-bástya, a múlt értékei legnagyobbrészt megőrződtek.


<< Lapozás vissza

 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39

Lapozás előre >>

 



Szálláshelyeink : Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Marosfő, Csíkcsicsó, Csíkrákos, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő, Tusnád, Bucsin, Szováta, Parajd, Borzont, Jád-völgye, Homoródfürdő, Zeteváralja, Libán, Sikaszó, Gyergyóditró, Csíkszentdomokos, Nagyszeben, Maroshévíz, Hargitafürdő, Csíkszereda, Ivó, Korond, Farkaslaka, Aranyosgyéres, Zetelaki Víztározó, Csíkmadaras, Sepsiszentgyörgy, Lövéte, Sepsiszentkirály, Zetelaka, Máréfalva, Gyimesközéplok, Székelyudvarhely, Torockó, Nyárádszentlászló, Csíksomlyó, Bogárfalva, Négyfalu, Déva, Csernakeresztúr, Gyilkos-tó, Brassó, Kibéd, Csernáton, Boga-völgye, Félixfürdő, Aranyos, Zabola, Sugásfürdő, Székelyszentlélek, Bögöz, Gyergyószárhegy, Szászfenes, Magyarlóna, Lemhény, Homoródszentpéter, Székelyvarság, Madarasi Hargita, Magyarremete, Csíkdánfalva, Csípálfalva
copyright © IF.Vorzsak Z.G.- Romania 2008-2017
Felhasználási feltételek